Páramentesítő mellett konnektoros fogyasztásmérő és páramérő egy szobában

Mennyibe kerül napi nyolc órát járatni egy páramentesítőt?

A páramentesítő adattábláján szereplő watt nem jelenti azt, hogy a kompresszor nyolc órán át folyamatosan ugyanannyit fogyaszt, ezért a napi költség csak becsülhető vagy mérhető pontosan. Kiszámoljuk több teljesítményre, megmutatjuk a képletet, és azt is, hogyan használd a saját villanyszámlád egységárát.

A számítás képlete egyszerű

Konnektoros fogyasztásmérő egy páramentesítő csatlakozójánál

A névleges teljesítményt wattból kilowattra osztod, majd megszorzod az üzemórával. Egy 300 wattos gép nyolcórás, folyamatos teljes terhelése: 300 ÷ 1000 × 8 = 2,4 kWh. A forintköltséghez ezt szorozd meg a számládon szereplő bruttó Ft/kWh egységárral.

A példákhoz két értéket használunk: 36,208 Ft/kWh egy konkrét A1 kedvezményes területi árként, valamint 70,104 Ft/kWh lakossági piaci árként. Az MVM szerint a kedvezményes A1/A2 ár elosztói területenként 30,988–43,409 Ft/kWh között lehet, ezért a saját számla az elsődleges.

Nyolc óra elméleti költsége

Ha a készülék végig a névleges teljesítményen menne, 200 watt nyolc óra alatt 1,6 kWh, 300 watt 2,4 kWh, 500 watt pedig 4 kWh lenne. Ez 36,208 Ft/kWh mellett körülbelül 58, 87 és 145 forint; 70,104 Ft/kWh mellett körülbelül 112, 168 és 280 forint naponta.

Névleges teljesítmény 8 óra energia 36,208 Ft/kWh 70,104 Ft/kWh
200 W 1,6 kWh kb. 58 Ft kb. 112 Ft
300 W 2,4 kWh kb. 87 Ft kb. 168 Ft
500 W 4,0 kWh kb. 145 Ft kb. 280 Ft

Harminc azonos napnál a 300 wattos példa 72 kWh, azaz körülbelül 2607 vagy 5047 forint. Ez felső becslés lehet, mert a kompresszor a beállított páraszint elérése után ki-be kapcsol.

A valós fogyasztást mérd meg

Konnektoros fogyasztásmérővel mérj legalább 24–72 órát normál használat mellett. Nullázd a mérőt, jegyezd fel a kezdő páratartalmat, a beállított célt és a szoba hőmérsékletét. Ne hosszabbítón és ne vizes környezetben mérj; a készüléket földelt, megfelelő terhelésű aljzathoz csatlakoztasd.

A mérőn leolvasott kWh-t oszd a napok számával, majd szorozd a saját egységárral. Így a ventilátor, kompresszorciklus, leolvasztás és készenlét együtt kerül a számba. Az adattábla wattja inkább a pillanatnyi terhelés becslésére jó.

A páratartalom és a vízkivétel is számít

Az ENERGY STAR az integrált energiafaktort liter/kWh-ban adja meg: a magasabb érték hatékonyabb vízkivételt jelent. A megfelelő kapacitás a helyiség méretétől és nedvességétől függ. Túl kicsi gép folyamatosan járhat, túl nagy pedig drágább és zajosabb lehet a szükségesnél.

Állíts reális célt, általában 50–55 százalék körüli relatív párát, ha az épület és gyártó útmutatója is ezt támogatja. A túl alacsony cél felesleges üzemidőt okoz. Tartsd zárva az ablakot és ajtót működés közben, különben a kültéri levegőt próbálod szárítani.

A gép nem javítja meg a beázást

Ha a páramentesítő naponta sok liter vizet gyűjt, keresd a forrást: csőszivárgás, beázás, pincefalon átjutó víz vagy bent száradó ruha állhat mögötte. A készülék a levegőt szárítja, de a hibás ereszt, csövet és vízszigetelést nem javítja meg.

Az MVM tájékoztatója szerint mérési pontonként évi 2523 kWh-ig jár a kedvezményes mennyiség, a felette lévő rész 70,104 Ft/kWh A1/A2 lakossági piaci áron számolható. A páramentesítő költségét ezért mindig azzal az ársávval becsüld, amelybe a többletfogyasztásod ténylegesen esik.

Gyakorlati ellenőrzőlista

A költségnaplóba írd fel a mért kWh mellett a kinyert víz literét is. Ha azonos időjárás és beállítás mellett egyre kevesebb vízhez egyre több energia kell, tisztítsd meg a szűrőt a kézikönyv szerint, ellenőrizd a légutat és a helyiség hőmérsékletét. A hideg pince csökkentheti a teljesítményt.

A tartályt rendszeresen ürítsd és tisztítsd, a folyamatos csövet lejtéssel, törés nélkül vezesd biztonságos lefolyóba. A gépet ne told falhoz, ha az oldalsó légáramot akadályozza. Ezzel nemcsak energiát, hanem kompresszorterhelést és zajt is csökkenthetsz.

Források

Similar Posts